A kosár üres.
Távirányító kereső
Válassza ki, hogy milyen típusú készülékhez keres távirányítót!

Gyártó:
Típus:

Távirányító

Megjelenítés: 

2 690 Ft 3 490 Ft
Részletek
2 690 Ft 3 490 Ft
Részletek
3 190 Ft 3 490 Ft
Részletek
2 690 Ft 3 490 Ft
Részletek
3 190 Ft 3 490 Ft
Részletek
2 690 Ft 3 490 Ft
Részletek
3 190 Ft 3 490 Ft
Részletek
2 690 Ft 3 490 Ft
Részletek
4 190 Ft 4 690 Ft
Részletek
3 190 Ft 3 490 Ft
Részletek
2 690 Ft 3 490 Ft
Részletek
2 690 Ft 3 490 Ft
Részletek
6 990 Ft 9 990 Ft
Részletek
6 990 Ft 9 990 Ft
Részletek



A távirányítók története

A távirányító a mindennapi életünk meghatározó használati tárgya, egy olyan okos és praktikus szerkezet, amit minden háztartásban megtalálhatunk, és ami nélkül a mai ember már el sem tudja képzelni az életét. Különösen azok nem, akik az átlagnál is többet tévéznek, néznek DVD-t, vagy épp a zenehallgatás a kedvenc időtöltésük.

Amikor még nem létezett távirányító

Bár ma már hihetetlennek tűnhet, de létezett idő, amikor, ha csatornát akartunk váltani a tévénken, akkor bizony fel kellett állnunk a kényelmes fotelből, el kellett mennünk a tévékészülékig, és ott nyomkodni a különféle gombokat – például állítani a hangerőn. A fiatal generációk erre minden bizonnyal már nem emlékeznek, hiszen olyan régen volt mindez, de a nagyszüleik régi tévéjét talán ők is látták, vagy egy, az interneten keringő, és a retróról szóló cikk valamelyikében olvastak erről a ma már elképzelhetetlennek tűnő jelenségről.

A régi időkben a távirányítós tévékhez igen borsos áron lehetett csak hozzájutni, így kevesen engedhették meg maguknak ezt a luxust, mindenki más pedig a csodájára járt. (Sőt, anno már az is nagy számnak minősült, ha egy háztartásban egyáltalán volt televízió.) Ráadásul hazánkban hosszú ideig meg sem lehetett vásárolni a „nyugaton” hétköznapi számba menő, távolról irányítható készülékeket, amire mindenki oly nagyon vágyott.

Tulajdonképpen szerencsésnek is nevezhetjük, hogy annak idején még nem volt annyi tévéadó, mint napjainkban, így az ember csak odakapcsolt valahová, és az este további részében már nem volt gondja a csatornák váltogatására. Ma azonban, amikor számtalan program jön műholdon vagy kábelen, mihez is kezdenénk a távirányító nélkül? Még belegondolni is rossz, hogy mennyit kellene talpalnunk, ha a kedvenc műsorainkat szeretnénk nézni, és emiatt valószínűleg nem is élveznénk maradéktalanul a műsort. Igaz, kicsit talán edzettebbek lennénk a mozgástól, mert kevesebbet ülnénk a kanapén, de ezt leszámítva a távirányító mégiscsak praktikus, ami nélkül ma már el sem tudnánk képzelni az életünket.

A távirányítók hajnala

Az első távirányítók jóval előbb jelentek meg a világon, mint azt a legtöbben gondolnák. Valószínűleg sok ember azért hibázná el a választ, mert abból indulna ki, hogy nálunk mikor lehetett ilyen tévét beszerezni, ez azonban elég félrevezető lenne. Az Egyesült Államokban ugyanis már 1956-ban a piacra kerültek az első olyan készülékek, amik megkapták ezt a hasznos kis eszközt. Mondanunk sem kell, hogy az a távirányító még távolról sem hasonlított a mai, modern testvéreire, de a célnak éppen megfelelt.

Távirányítók vezetékkel

Igen, a távirányítók első generációját kicsit körülményesebb volt használni, mint a maiakat, ezeket ugyanis még vezeték kötötte össze a televízióval, vagyis nem zsinór nélküliek voltak, mint a ma használatosak. A szülőhazájuk természetesen az USA, ahol a Zenith Radio Corporation rukkolt elő a találmánnyal, aminek a „Lazy Bone” („lusta csont”) nevet adta, és ami mindent tudott, amire a korabeli felhasználónak szüksége volt: ki- és bekapcsolta a készüléket, valamint a tévénézők kedvük szerint váltogathattak a különféle csatornák között. Az eszköz végzete a zsinór lett, mert kényelem ide vagy oda, az emberek sehogy sem tudták megszokni a vezetéket. Hiába nem kellett felállniuk, ha ráuntak egy műsorra, és egy másik adót néztek volna helyette, mégsem tetszett nekik ez a megoldás, mert a kábel túlságosan nagy volt, amiben gyakran felbuktak, és a készülék is sokszor kikapcsolt. A „Lazy Bone” így hamar leszerepelt, hogy azután jobb megoldások kövessék a sorban.

Búcsú a vezetéktől: a Flash matic távirányító

Régi mondás, hogy a vevőnek – ebben az esetben a tévénézőnek – mindig igaza van, így ha a közönség nem akart zsinórt, akkor az elektronikai iparnak nem maradt sok választása – meg kellett adnia az embereknek azt, amire vágytak, azaz a vezeték nélküli távirányítót. Az érdem ismét a Zenith cégé, 1955-ben ugyanis a vállalat egyik mérnöke mutatta be az új találmányt, a Flash matic-et. Tény, hogy az első vezeték nélküli távirányítók még mindig nem hasonlítottak azokra az eszközökre, amiket ma ismerünk, de annyi előnyük már biztosan volt, hogy a vezeték eltűnt, amit a vásárlók igen nagyra értékeltek.

Sajnos, ez a távirányító sem volt tökéletes, és akadtak gondok szép számmal, mi több, olykor vicces szituációk is adódtak a Flash matic működésének elve miatt. Az eszköz ugyanis a fotocellás technológián alapult – négy fotocellát helyeztek el a képernyő négy sarkában, a nézők pedig direkt fénnyel irányították a négy alapvető funkciót: a hangerő állítását, a ki- valamint a bekapcsolást, továbbá az adók közötti tallózást, amit előre és hátra is megtehetett a felhasználó. A problémákat, amik néha adódtak, a napfény okozta, ha ugyanis a fotocellára esett, akkor a tévé egy másik csatornára váltott, minden külső beavatkozás nélkül. Kicsit bosszantó, nem? Hát még ha a kedvenc filmünk megy éppen!

Az ultrahangos távirányító

A zsinór eltűnt ugyan, a Flash matic karrierje mégis igen tiszavirág életű lett. 1956-tól ugyanis megjelent az ultrahangos távirányító, aminek hála az eszköz azóta is a háztartások fontos kelléke. A „Zenith Space Command” az elkövetkező 25 évben uralta a távirányítók piacát, egészen a ’80-as évekig, amikor az infravörös kapcsolók színre léptek.

A „Zenith Space Command” elem nélkül működött, és négy eltérő hosszúságú,  könnyű alumínium rúd alkotta, amik mind más-más, magas frekvenciájú hangot adtak ki. A televízióba egy vevőegységet építettek be, és ezen keresztül lehetett a készüléket vezérelni. Mivel a vevőegység meglehetősen drága volt, az első ilyen tévéknek alaposan megkérték az árát, ami a népszerűségükön is nyomot hagyott. Változást a tranzisztor feltalálása jelentett, ami után már jóval olcsóbbak lettek a készülékek, így a ’60-as évektől egyre több háztartás engedhette meg magának ezt a luxust. A felhasználók azt is értékelték, hogy az új technológiának köszönhetően a távirányító kisebb is lett, így a használata még kényelmesebbé vált.

Funkciókból sosem elég

Kezdetben a távirányítók csupán az alapfunkciók vezérlésére voltak képesek, azaz csak a ki- és bekapcsolást, valamint a csatornák közötti tallózást lehetett szabályozni velük. Ennél többre nem is volt szükség, hiszen akkoriban a televíziók is jóval primitívebbek voltak. A későbbiekben ezekhez még hozzáadódott a hangerő állítása is, innen pedig nem volt megállás – a mai távirányítókon már számtalan funkciót találunk, úgy mint a némítógomb, a teletext, az időzítő, a léptető, a menü, továbbá a programozó, és ki tudja, hogy még mi. A helyzet az, hogy ennyi mindenre nincs is szükségünk, ráadásul még nekünk magunknak sincs fogalmunk róla, hogy mit is tud a távirányítónk, így a funkciók nagy részét szinte soha nem is használjuk.

Távirányító szinte mindenhez

Elgondolkodott már azon, hogy hány távirányító is van az otthonában, és hogy hány elektromos berendezés működik vele? A televízión kívül a set-top box, a HiFi, a DVD-lejátszó, a hangrendszer, a rádió, ha még nem dobta ki, akkor a videomagnó, de ott van a klímaberendezés, vagy éppen a világítás is, és még jó néhány eszköz. Nincs is azon semmi csodálkozni való, ha a lakásban halomban áll a sok távirányító, és szinte lehetetlen megtalálni közöttük azt, amelyiket éppen használni akarjuk.

Nem nehéz belátnunk, hogy ha nem találták volna föl ezeket az okos és praktikus eszközöket, akkor némiképp bonyolultabb lenne az életünk. Akkor ugyanis nekünk magunknak kellene bekapcsolni, leállítani, tekerni, csavarni azokat az elektromos berendezéseket, amiket most kényelmesen, a távolból tudunk irányítani. Gond abban az esetben sincs, ha a távirányítónk elromlik vagy megsérül, hiszen könnyedén pótolhatjuk őket az erre szakosodott üzletekben, webshopokban, ahol már előre be is programozzák nekünk, hogy mindig legyen mit nyomkodnunk.

 

Távirányító

A távirányítók a modern háztartások nélkülözhetetlen tartozékai. A legkülönfélébb alkalmazások vezérlését végezzük velük; kapukat, garázskapukat, klíma berendezéseket, fűtőegységeket és természetesen televíziókat is irányítunk segítségükkel.

 

Az ember természetes igénye, hogy az őt körülvevő legszűkebb közeget minél otthonosabbá és kényelmesebbé tegye. Ma már ezért a kényelemért nem kell nagy árat fizetnünk; míg száz évvel ezelőtt a legprimitívebb távirányítás is mérnöki és technikai csodának számított, ma már mindenki számára hozzáférhetőek ezek az alkalmazások.

 

Amit használunk, az el is romolhat – szoktuk mondani. Nem kivételek ez alól a gyári távirányítók sem. Ha meghibásodnak, nincs okunk az aggodalomra, egyszerűen pótolhatjuk őket.

 

A megvásárolt televízió készülékekhez mellékelt távirányítók eltörhetnek, esetenként el is veszhetnek. Ennél még gyakoribb, hogy valamilyen érintkezési hibából adódóan használhatatlanná válnak. A távirányítók pótlása szerencsére nem okozhat gondot: a taviranyi.to webáruházban minden márkához megtaláljuk a megfelelő távirányítót.

 

Nem kell tehát amiatt aggódnunk, hogy a távirányító meghibásodásával használhatatlanná válik a TV készülék vagy manuális kapcsolgatásra kényszerülünk. Az utángyártott távirányítók roppant kedvező áron megrendelhetők.

 

Amennyiben eredeti vagy utángyártott távirányítót választunk, nem lesz gondunk a funkciók beállításával, hiszen ezek teljes egészében ismerik a televíziónkhoz szükséges összes funkciót. Nekünk nem marad más dolgunk, mint elemet helyezni a távirányítóba és máris használhatjuk.